Megjegyzések:
Egy beavatás festménye. A Cantata Profana Bartók Béla műve, melyet 1930-ban komponált. A kilenc fiútestvér szarvassá változásáról szóló történetet "kilenc szarvasnak" nevezte, műve magyar népballada alapján született.
A kép több stílusirány metszéspontjában áll:
Lírai absztrakció – A formák nem konkrétan ábrázoltak, hanem sejtelmesen, áttételesen jelennek meg, mintha az érzelmi-lélektani tartalom lenne az elsődleges.
Szimbolizmus – A természet és az ember összefonódása, a szarvas mint beavatási, transzformatív szimbólum klasszikusan szimbolista megközelítés.
Visionary Art / spirituális festészet – A finom áttetszőségek, az aranyfüst használata, a sejtelmes fény és arc mintha a tudat pereméről villanna elő – ez kapcsolódhat a belső látás (belső világok) művészetéhez is.
Lírai absztrakció – A formák nem konkrétan ábrázoltak, hanem sejtelmesen, áttételesen jelennek meg, mintha az érzelmi-lélektani tartalom lenne az elsődleges.
Szimbolizmus – A természet és az ember összefonódása, a szarvas mint beavatási, transzformatív szimbólum klasszikusan szimbolista megközelítés.
Visionary Art / spirituális festészet – A finom áttetszőségek, az aranyfüst használata, a sejtelmes fény és arc mintha a tudat pereméről villanna elő – ez kapcsolódhat a belső látás (belső világok) művészetéhez is.
Cantata Profana
Bozsó ZsuzsaÉv: 2025
Méretek: A/4
Technika: akvarell, papír
Ár: n.a.