Daradics Árpád

Képzőművész

A lényeg az ötvözésben van, ez adja Daradics művészetének mozgatórugóját. Egyrészt az idő kontextusában, másrészt az ikonográfia síkján beszélhetünk élesen elkülönülő rétegek összevonásáról. Jellemző, hogy a művész kivétel nélkül a múltból, nagyszüleink idejéből származó fényképekre alapozza a munkáit, melyeknek már kellő patinája és jelentésbeli töltete van, de inkább már csak emlékek, mint élő és hatóképes látványrögök. Ám pont félholt állapotuk teszi őket alkalmassá arra, hogy ismét életet ojthassunk beléjük, egyben új értelmet adjunk a számukra. Daradics teljes mértékben él a lehetőséggel, átmentve a fotókat a mai idősíkba, felturbózva őket a jelenkor valóságába. Nemcsak jelentésrétegeket helyez egymásra, hanem a digitális eszközhasználat révén médiumokat is összevon. A pixelek rátelepszenek a fotonokra, és a kontrasztból következő feszültség által új életet lehelnek beléjük. Új idő és új tér születik meg. ( Szombathy Bálint művészeti író )  

Budapest